A Yo-Yo t�rt�nete

Iskol�nkban elterjedt hobbiv�, id�t�lt�ss� v�lt a yo-yo-z�s. Egyre t�bb tanul� yo-yo-zik, de vajon ismerik e j�t�k eredet�t?

A yo-yo K�n�b�l sz�rmazik, mint sok m�s hasznos eszk�z�nk is. Ennek ellen�re az els� �r�sos feljegyz�s G�r�gorsz�gb�l sz�rmazik Krisztus el�tt: 500-b�l, ahol a j�t�kot korongnak nevezt�k, �s ink�bb szimbolikus jelent�s�ge volt, mintsem j�t�kszer.

Az �kori Egyiptomban is bukkantak yo-yo alak� t�rgyakat �br�zol� rajzokra.

Egyes t�rt�nelmi feljegyz�sek arr�l tud�s�tanak, hogy a 16. sz�zadban a F�l�p-szigeteki vad�szok a f�k tetej�r�l, egy 20 l�b hossz� zsin�rhoz r�gz�tett k�vel vad�sztak �llatokra. A „fegyvert” vissza lehetett h�zni, majd �jra �s �jra haszn�lni. A yo-yo igazi �se ezek szerint a F�l�p-szigeteki k�bunk� volt. De nagy val�sz�n�s�ggel a vil�g minden t�j�ra K�n�b�l jutott el a yo-yo.

A k�vetkez�, a j�t�kra utal� t�rgy 1765-b�l sz�rmazik. A kis piros dobozon egy yo-yo-z� l�nyka l�that�. Az 1800-as �vek v�g�re a Nyugat-eur�pai arisztokrata csal�d gyermekeinek kedvelt sz�rakoz�s�v� v�lt a yo-yo. Egy 1789-es francia festm�ny 16. Lajos francia kir�lyt �br�zolja, mint �pp yo-yo-zik gyermekkor�ban.

A yo-yo egyik f� hat�sa a stressz old�s. M�g francia, angol nemesek kedvtel�sb�l, sz�rakoz�sb�l, addig a guiotinhoz vezet� �ton az el�t�ltek fesz�lts�g old�sak�nt �s figyelem elterel�sk�nt j�tszottak.

A yo-yo P�rizsban a „joujou de Normandie” nevet kapta, val�sz�n�leg ebb�l eredhet az amerikai yo-yo elnevez�s.

A j�t�k k�zkedvelts�g�t az is t�kr�zi, hogy Beaumarchais egyik Figaro h�zass�ga feldolgoz�s�ban a f�h�s nem a kez�t t�rdeli, hanem yo-yo-j�val pr�b�lja levezetni a fesz�lts�g�t.

1815. j�nius 18.-�n, a h�res Waterloo-i csata napj�n Nap�leon �s csapatai �ll�t�lag szint�n yo-yo seg�ts�g�vel pr�b�ltak relax�lni a harc el�tt.

Az Egyes�lt �llamokban, 1889-ben szabadalmaztatta k�t Ohioi f�rfi a tov�bb fejlesztett bandoloret, ahogy �k h�vt�k.

Az Amerikai Tudom�nyos Mell�klet 1916-ban megjelent „F�l�p-szigeteki j�t�kok” c�m� cikke nevezi el�sz�r a j�t�kot yo-yo-nak, ami egyesek szerint a „gyere-gyere” vagy „visszat�rni” jelent�s� sz�ra vezethet� vissza. A yo-yo t�rt�nelem egy �j korszak�t nyitottam meg ez a cikk.

Ek�zben a F�l�p-szigeteki lakosok mesterei lettek a j�t�k k�sz�t�s�nek �s haszn�lat�nak is. Nemzeti j�t�kk� v�lt a yo-yo.

Az 1920-as �vekben Pedro Flores megalap�totta az els� yo-yo-c�get Kaliforni�ban. A Flore yo-yo-kat egyetlen darab f�b�l, k�zzel faragt�k. Forradalmi �j�t�s volt benn�k, hogy a zsin�r nem r�k�tve, hanem egy hurok seg�ts�g�vel volt r�gz�tve a tengelyhez, �gy a yo-yo nem t�rt vissza azonnal a k�zbe, hanem egy ideig csak p�rg�tt. Ezt nevezik sleeper poz�ci�nak, ami a mai yo-yo-z�s alapja, s ez lehet�v� teszi azt, hogy a yo-yo-tr�kk�k sz�ma v�gtelen.

1920-ban Donald Duncan �zletet l�tott Flores yo-yo-iban, ez�rt megv�s�rolta a c�get. Donald yo-yo hadj�ratot ind�tott, bej�rta az USA-t, term�keivel �s rekl�maival embereket toborzott. Tov�bbi c�gek jelentek meg, ekkor azonban a Duncan c�g lev�dette a yo-yo megnevez�st. 1946-ban a Duncan c�g Luckba k�lt�z�tt ami p�r �v alatta az USA yo-yo f�v�rosa lett. 1960-ban kezd�d�tt a mai m�anyag yo-yo-k gy�rt�sa.

Hatalmas volt az ig�ny a yo-yo-ra, csak az USA-ban 45 milli� darabot adtak el 40 milli� gyerekre.

A hatalmas b�rek, a yo-yo elterjed�se �s a konkurens c�ge er�s�d�se miatt 1965-ban a Duncan c�g cs�dbe ment. A c�get a Flambeau m�anyag gy�r vette meg.

Az 1970-es �vekre a yo-yo gy�rt� c�gek nagyobb hangs�lyt fektettek a s�lyeloszt�sra. 1980-ra Tom Kuhn szabadalmaztatta az els� sz�tcsavarhat� yo-yo-t.

A kilencvenes �vek v�g�re pedig elterjedtek a csap�gyas yo-yok.

1985. �pr. 12.-�n a NASA el�sz�r k�ld�tt yo-yo-t az �rbe, gravit�ci�s vizsg�latok c�lj�b�l. 1992 j�lius 31-�n az Atlantisz �rrep�l�g�pen, yo-yo-t haszn�ltak, egy ismeretterjeszt� film forgat�sakor, gravit�ci�s jelens�gek bemutat�s�ra.

J�nius 6.-�t Nemzetk�zi Yo-Yo napnak nyilv�n�tott�k, Donald Duncan sz�let�snapja alkalm�b�l.

Nincs m�g egy j�t�k, amelynek ily soksz�n� lenne a t�rt�nete. A yo-yo-nak mindig voltak �s lesznek hull�mv�lgyei, de mindig vissza�r.

K�sz�tette: Sz�r�nyi Szabolcs (forr�s: Gr�ger N�ndor)