A Yo-Yo története

Iskolánkban elterjedt hobbivá, időtöltéssé vált a yo-yo-zás. Egyre több tanuló yo-yo-zik, de vajon ismerik e játék eredetét?

A yo-yo Kínából származik, mint sok más hasznos eszközünk is. Ennek ellenére az első írásos feljegyzés Görögországból származik Krisztus előtt: 500-ból, ahol a játékot korongnak nevezték, és inkább szimbolikus jelentősége volt, mintsem játékszer.

Az ókori Egyiptomban is bukkantak yo-yo alakú tárgyakat ábrázoló rajzokra.

Egyes történelmi feljegyzések arról tudósítanak, hogy a 16. században a Fülöp-szigeteki vadászok a fák tetejéről, egy 20 láb hosszú zsinórhoz rögzített kővel vadásztak állatokra. A „fegyvert” vissza lehetett húzni, majd újra és újra használni. A yo-yo igazi őse ezek szerint a Fülöp-szigeteki kőbunkó volt. De nagy valószínűséggel a világ minden tájára Kínából jutott el a yo-yo.

A következő, a játékra utaló tárgy 1765-ből származik. A kis piros dobozon egy yo-yo-zó lányka látható. Az 1800-as évek végére a Nyugat-európai arisztokrata család gyermekeinek kedvelt szórakozásává vált a yo-yo. Egy 1789-es francia festmény 16. Lajos francia királyt ábrázolja, mint épp yo-yo-zik gyermekkorában.

A yo-yo egyik fő hatása a stressz oldás. Míg francia, angol nemesek kedvtelésből, szórakozásból, addig a guiotinhoz vezető úton az elítéltek feszültség oldásaként és figyelem elterelésként játszottak.

A yo-yo Párizsban a „joujou de Normandie” nevet kapta, valószínüleg ebből eredhet az amerikai yo-yo elnevezés.

A játék közkedveltségét az is tükrözi, hogy Beaumarchais egyik Figaro házassága feldolgozásában a főhős nem a kezét tördeli, hanem yo-yo-jával próbálja levezetni a feszültségét.

1815. június 18.-án, a híres Waterloo-i csata napján Napóleon és csapatai állítólag szintén yo-yo segítségével próbáltak relaxálni a harc előtt.

Az Egyesült Államokban, 1889-ben szabadalmaztatta két Ohioi férfi a tovább fejlesztett bandoloret, ahogy ők hívták.

Az Amerikai Tudományos Melléklet 1916-ban megjelent „Fülöp-szigeteki játékok” című cikke nevezi először a játékot yo-yo-nak, ami egyesek szerint a „gyere-gyere” vagy „visszatérni” jelentésű szóra vezethető vissza. A yo-yo történelem egy új korszakát nyitottam meg ez a cikk.

Eközben a Fülöp-szigeteki lakosok mesterei lettek a játék készítésének és használatának is. Nemzeti játékká vált a yo-yo.

Az 1920-as években Pedro Flores megalapította az első yo-yo-céget Kaliforniában. A Flore yo-yo-kat egyetlen darab fából, kézzel faragták. Forradalmi újítás volt bennük, hogy a zsinór nem rákötve, hanem egy hurok segítségével volt rögzítve a tengelyhez, így a yo-yo nem tért vissza azonnal a kézbe, hanem egy ideig csak pörgött. Ezt nevezik sleeper pozíciónak, ami a mai yo-yo-zás alapja, s ez lehetővé teszi azt, hogy a yo-yo-trükkök száma végtelen.

1920-ban Donald Duncan üzletet látott Flores yo-yo-iban, ezért megvásárolta a céget. Donald yo-yo hadjáratot indított, bejárta az USA-t, termékeivel és reklámaival embereket toborzott. További cégek jelentek meg, ekkor azonban a Duncan cég levédette a yo-yo megnevezést. 1946-ban a Duncan cég Luckba költözött ami pár év alatta az USA yo-yo fővárosa lett. 1960-ban kezdődött a mai műanyag yo-yo-k gyártása.

Hatalmas volt az igény a yo-yo-ra, csak az USA-ban 45 millió darabot adtak el 40 millió gyerekre.

A hatalmas bérek, a yo-yo elterjedése és a konkurens cége erősödése miatt 1965-ban a Duncan cég csődbe ment. A céget a Flambeau műanyag gyár vette meg.

Az 1970-es évekre a yo-yo gyártó cégek nagyobb hangsúlyt fektettek a súlyelosztásra. 1980-ra Tom Kuhn szabadalmaztatta az első szétcsavarható yo-yo-t.

A kilencvenes évek végére pedig elterjedtek a csapágyas yo-yok.

1985. ápr. 12.-én a NASA először küldött yo-yo-t az űrbe, gravitációs vizsgálatok céljából. 1992 július 31-én az Atlantisz űrrepülőgépen, yo-yo-t használtak, egy ismeretterjesztő film forgatásakor, gravitációs jelenségek bemutatására.

Június 6.-át Nemzetközi Yo-Yo napnak nyilvánították, Donald Duncan születésnapja alkalmából.

Nincs még egy játék, amelynek ily sokszínű lenne a története. A yo-yo-nak mindig voltak és lesznek hullámvölgyei, de mindig visszaér.

Készítette: Szörényi Szabolcs (forrás: Grőger Nándor)